Miért van szükség jó szellőzésre?

A friss levegő az élet egyik legfontosabb feltétele.

A levegőben azonban mindenhol található különböző mértékű szennyeződés, az időjárástól és a helytől függően. Egyrészt sokat teszünk azért, hogy csökkentsük a szennyezőanyag-kibocsátásunkat a légkörbe, másrészt nagyon kis mértékben javítjuk a belső levegő minőségét is, pedig az emberek az idejük nagy részét belső térben töltik (pl. Észak- Európában idejük több mint 90 százalékát).

Az emberek jobban érzik magukat, ha tisztább levegőt lélegeznek be. Munkájuk hatékonyabb, teljesítményük jobb lesz a munkahelyen, az iskolában, de akár otthon is. Az ezzel a témával foglalkozó tanulmányok is mutatják, hogy a betegszabadságok száma csökkenthető a megfelelő frisslevegő-ellátás növelésével. Mindenkinek – bárhol és bármikor – biztosítani kell a jó levegőminőséget.

A levegőminőséget befolyásoló tényezők

Légsebesség

1. ábra

1. ábra

A belső levegő nem lehet pangó, ha folyamatosan magas BLM-et (belsőlevegőminőséget) akarunk fenntartani. Ennek lényege, hogy az elhasznált levegőt frissel pótoljuk. Amikor a levegő túl gyorsan mozog, az embereket negatív hatás éri. Tény, hogy sok embernek a huzat ugyanolyan nagy problémát okoz, mint az elhasználódott levegő, ezért kontrollálni kell a légsebességet egy jól szellőztetett helyiségben (1. ábra).

Nedvesség

2. ábra

2. ábra

Az elmúlt években a „száraz levegő” sokat hangoztatott kifejezéssé vált és megnőtt az igény a párásításra. Amikor a levegő túl száraz, a legkézenfekvőbb megoldásnak a párologtatók beszerelése tűnik. Sok esetben inkább az a probléma. hogy túl magas a hőmérséklet vagy túl sok a szennyezőanyag a levegőben. A hőmérséklet csökkentésével nő a relatív páratartalom, ezért az a legjobb megoldás, ha csökkentjük a hőmérsékletet, amikor száraznak érezzük a levegőt (2. ábra).

Hőmérséklet

A megfelelő helyiség-hőmérséklet télen 20-22 °C, nyáron 25-26 °C. Sok tanulmány kimutatta, hogy egy-két fokos hőmérséklet- különbség is jelentősen csökkentheti a teljesítményünket (nem csak a hatékonyságot, hanem a pontosságot is). Egyszerűbben fogalmazva rosszabbul végezzük a munkánkat, lassabb a gondolkodásunk, munkánk kevésbé less eredményes, mintha megfelelő körülmények között végeztük volna. Ha a környezet túl meleg, akár 30-50 százalékkal is csökkenhet a gondolkodási képességünk.

Légszennyezés

A belső légszennyezettség különböző forrásokból származhat. A nem tisztított külső levegő bejuthat akár a légtechnikai rendszeren, akár az épület nyílászáróin keresztül. A belső anyagokból, szerkezetekből is szivárog szennyezőanyag. Kutatások igazolják, hogy azoknál az embereknél, akik nagy szennyezettségű térben élnek, gyakrabban fordulnak elő olyan betegségek, mint például a tüdőrák, az asztma és más tüdőrendellenességek. Növelve a friss levegő mennyiségét és csökkentve a szennyezőanyag-forrásokat egészségesebbé válhatunk.

A belső klíma és az egészség

3. ábra

3. ábra

Egy felnőtt megközelítőleg 30 kg (kb. 25 000 l) levegőt lélegez be naponta. Vessük ezt össze napi 1 kg táplálékkal és 3 kg vízzel (3. ábra).

Észak-Európában az emberek az idejük több mint 90 százalékát belső térben töltik. Ennek ellenére többet foglalkozunk a külső levegővel, mint a belsővel. Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, és egészségesek maradjunk fontos, hogy csökkentsük a szennyezőanyagok számát és szintjét is. Több tanulmány is azt igazolja, hogy közvetlen kapcsolat van a rossz minőségű belső levegő és az egészségügyi problémák, betegszabadságok között.

Termelékenység

Egy jó és egy közepes levegőminőségű (világszerte általánosan megtalálható) belső teret összehasonlítva 5-10 százalékos eltérés is lehet a termelékenységben. A gyenge belső levegőminőség okozta termelékenységcsökkenés költsége természetesen a helyi bérektől függ, de gyakran hasonlóan jelentős vagy még jelentősebb, mint az energia-, a befektetési és az üzemeltetési költségek. Az irodaépületek életciklusköltség-elemzésének tartalmaznia kell a termelékenységet. Ez gyakran meghatározó tényező minden más, az épület építésével és üzemeltetésével kapcsolatos költséggel összehasonlítva.

4. ábra

4. ábra

A 4. ábrán jól látható, hogy az elégedetlenség 10 százalékos csökkenésével kb. 1,5 százalékos hatékonyságnövekedés érhető el. Az irodai munka kb. 1,9 százalékkal javul, ha a légcsereszám megkétszereződik vagy ha a szennyezőanyag-kibocsátás a felére csökken.

Energia és költségek

Egy jó szellőzőrendszer nem igényel nagy energiabefektetést. Épp ellenkezőleg, egy jó szellőzőrendszer kevesebb energiát igényel, mint egy gravitációs rendszer. A gravitációs rendszer nem használ semmilyen olyan hozzáadott energiát, mint például a ventilátoros rendszerek. Mindemellett nagy az energiaigénye, ugyanis a távozó levegővel sok energia távozik. Az épület helyett a környezetet fűtjük. A leggazdaságosabban üzemeltetett rendszerek a ventilátorral üzemeltetett befúvó- és elszívórendszerek, amelyeknél a távozó levegő hőtartalmát hővisszanyerővel benntartjuk.

5. ábra

5. ábra

A beruházás előkészítésekor fontos az LCC (Life Cycle Cost, azaz életciklusköltség) számítása. Ez az a költség, amelyet be kell ruházni az építkezésre és az üzemeltetésre, egészen az épület bontásáig. Ha LCC-t számolunk egy szellőzőrendszerre, az összes költség kis hányadát jelenti a beszerzés, míg az üzemeltetési költségek tekintélyes részét a fűtési/hűtési és szellőztetési költségek adják. Ezeknek a költségeknek a csökkentéséhez fontos a gazdaságos szellőzőrendszer kialakítására koncentrálni. Az 5. ábrán egy négyszög- és egy ekvivalens körkeresztmetszetű rendszer 10 évre számított költsége látható.

Fontos, hogy csökkentsük a szivárgást a rendszerben, mert ennek különböző következményei vannak, és többségük a költségek növekedését okozza. A szellőző-, fűtő- és légkondicionáló rendszereket négy légtömörségi osztályba sorolják. A legtömörebb a „D”, a legkevésbé tömör az „A” osztály. A legmodernebb rendszerek ritkán érik el a „B” tömörségi osztályt, így ezek fejlesztésében nagy lehetőségek vannak. Európában a legtömörebb rendszerek éves szinten kb. 10 TWh megtakarítást jelenthetnének, ami 3 nukleáris erőmű termelésének felel meg.

6. ábra

6. ábra

Másik fontos aspektusa az energiafelhasználás kérdésének a Kiotói Egyezmény, amelyet 2005 februárjában ratifikáltak. Ebben minden aláíró ország vállalta, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 8 százalékkal az 1990-es szint alá csökkenti. Ez egyetlen módon érhető el, ha az összes energiafelhasználást csökkentjük. Fontos azonban, hogy ez ne vezessen a belső klíma romlásához.

Cookie-szabályzat

A weboldalunkon „cookie” technológiát használunk. A felhasználói aktivitás rögzítése és annak értékelése a Lindab site fejlesztése érdekében történik abból a célból, hogy az még jobban használható legyen az Ön számára.

Az oldalunkon használt Google Analytics, cookie információkat gyűjt arról, hogy a látogatók hogyan használják a portált. Minden információ (böngésző használat, új látogatók száma, látogatás időtartama, forgalom forrásai, látogatói folyamatok stb.) névtelenül kerül összegyűjtésre és elküldésre a Google Analytics szerverre azzal a céllal, hogy javítani tudjunk a weboldalunk által nyújtott szolgáltatásainkon.

Természetesen cookie-k nélkül is látogathatja honlapunkat. Ön megakadályozhatja, hogy cookie-k tárolódjanak a merevlemezén úgy, hogy a böngészője beállításainál kiválasztja a cookie-k engedélyezését tiltó pontot, továbbá a számítógépéről bármikor törölheti a már elfogadott cookie-kat. Ha Ön nem engedélyez cookie-kat, tudnia kell, hogy ezzel esetleg korlátozza kínálatunk egyes részeinek működését.

Bezár